Kövessen minket a Facebookon!

Szokolya

Helyszín: református templom (Mányoki utca 5.) Megközelítés »
Program: augusztus 29. — Charpentier és Buxtehude kantátái »

Szokolya látképe a református templommal (fotó: Fekete István)
Szokolya látképe a református templommal (fotó: Fekete István)

A Börzsöny hegység egyik legmegkapóbb szépségű faluja, Szokolya ősidők óta lakott. Ezt a község határában talált két földvár, illetve több bronz- és avarkori lelet is bizonyítja. Az Árpád-kori alapítású község lakosait Hont vezér telepítette le ezen a helyen. A falu neve szláv eredetű, az írások 1186-ban említik először, Sokol néven, amely sólymot jelent. A mai Királyréten ugyanis Kurszán vezér solymászai laktak. A falu fölé magasodó Pap-hegyen sokáig pálos szerzetesek is éltek; egy ideig ők birtokolták a falut. A XV. században Szokolyát többször említik várhelyként. Szokolya legkorábbi ismert Szent Györgyöt ábrázoló pecsétjét 1508-ban vésték.

A falu 1562 körül a református vallásra tért át. A falu híres szülöttje az európai barokk kiemelkedő képviselője, II. Rákóczi Ferenc udvari festője, Mányoki Ádám, aki a szokolyai lelkész fia volt. Szokolya határában, a jelenlegi Királyréten, a XIV. században Zsigmond és Albert királyaink szászokat telepítettek le bányaművelés céljából. A vasérc- és kőbányászat és feldolgozás évszázadokon át folyt, virágkorát 1778—1792 között élte. A kőbányászatra emlékeztetnek a ma már csak néhány háznál megmaradt, ékesen faragott kőkapuk és kerítések. A bányászaton kívül a falu lakossága mezőgazdaságból és erdőgazdálkodásból élt. 1893-ben az akkori birtokos, gr. Sierstorpff Henrik a faszállításhoz keskenynyomtávú vasutat épített, amely ma kisvasútként működik.

A szokolyai református templom falusi templomépítészetünk jeles képviselője. A XIV. sz. második felében, gótikus stílusban épült. Eredetére nincsenek pontos adataink; lehet, hogy a Pap-hegyen élő pálos szerzetesek alapították. 1562 környékén a falu református hitre tért át, ekkor került a templom a reformátusokhoz. Az évszázadok során többször újjáépítették, ez legtöbbször valamilyen történelmi csapás miatt vált szükségessé. 1856-ban a templomot klasszicista stílusban teljesen újjáépítették, tornya azonban a párkányig XIV. századi, eredeti formájában maradt meg. Egy 1984-ben végzett feltárás során előkerültek az egykori templomhajó, a sekrestye, valamint a cinterem falának maradványai. Harangjai közül a legöregebb, amelyik elkerülte az I. világháború során történt ágyúöntést, 1775-ből való.

További információ