HU / EN

Hangversenyek hegyek között
2024. augusztus 19—25.

2024. augusztus 25., vasárnap, 18.00—19.15

Göd, alsógödi Szent István király plébániatemplom / Helyszín »

A Gödi Barokk Napok társrendezvénye

Kettősversenyek
Bach, Händel, Telemann, Borsányi

Borsányi Márton, Kovács Katalin, Lachegyi Imre, Neducza Zalán
Koncert / Barokk

A belépés díjtalan, de az Önök adományai nélkül a fesztivál nem jöhetne létre. Adományozás »

Helyfoglalás az érkezés sorrendjében.

  • Borsányi Márton — csembaló
  • Kovács Katalin — csembaló
  • Lachegyi Imre — furulya
  • Neducza Zalán — furulya
  • Lachegyi Róza — hegedű
  • Rábai Benedek — hegedű
  • Sándor József — brácsa
  • Szabó Zsolt — violone
  • Georg Friedrich Händel 1685—1759
  • g-moll orgonaverseny, HWV 289, Op. 4, No. 1 (csembalón előadva)
    • I. Larghetto e staccato
    • II. Allegro
    • III. Adagio
    • IV. Andante
  • Johann Sebastian Bach 1685—1750
  • c-moll concerto két csembalóra, BWV 1060
    • I. Allegro
    • II. Largo ovvero Adagio
    • III. Allegro
  • Borsányi Márton *1984
  • e-moll concerto két csembalóra
    • I. Adagio — Vivace — Adagio
    • II. Allegro
    • III. Largo
    • IV. Allegro
  • Georg Philipp Telemann 1681—1767
  • e-moll concerto furulyára és fuvolára, TWV 52:e1 (a koncerten két furulyán előadva)
    • I. Largo
    • II. Allegro
    • III. Largo
    • IV. Presto

A programról

A fesztivál zárókoncertjén hagyományosan a nagyszabású, érett barokk művek — concertók, oratóriumok — kerülnek középpontba: idén négy concerto, azaz szólóhangszer(ek)re és zenekari kíséretre írt többtételes versenymű hangzik el. A műsor különlegessége, hogy — Händel ezúttal csembalón felcsendülő g-moll orgonaversenye kivételével — minden elhangzó darab két szólóhangszert állít a középpontba: két csembalót, illetve két furulyát.

Georg Friedrich Händel 1735—36 között komponálta hat orgonaversenyét (HWV 289—294). Az ekkor már jó ideje Londonban élő, pályája és elismertsége csúcsán lévő zeneszerző 1734-ben került a Covent Garden operaház élére. Az eredetileg az oratóriumok közti intermezzóként komponált orgonaverseny műfaját Händel alkotta meg, és az előadásokon saját maga játszotta a színpadon felállított hordozható hangszerén.

Johann Sebastian Bach 1060-as jegyzékszámú két csembalós versenye valószínűleg a mester kötheni évei alatt, 1717—1723 között keletkezett. Anhalt-Kötheni Lipót herceg 1717-ben szerződtette Bachot udvarába mint Kapellmeistert. A herceg, aki maga is jól játszott csembalón, hegedűn és viola da gambán, nagyra értékelte udvari zeneszerzőjét, még Bach 1718-ban született fiának keresztapaságát is elvállalta. Ugyan a kálvinista fejedelem udvarában Bach nem komponált egyházi és orgonaműveket (a puritán hercegi istentiszteleteken nem volt helye a nagyszabású egyházzenei műveknek), ez az időszak különösen termékeny volt a házimuzsikára szánt szóló- és kamaraművek, valamint a zenekari darabok terén. Ekkor születtek meg a csellószvitek, a hegedűszonáták és -partiták, valamint a zenekari szvitek és a Brandenburgi versenyek is.

Bár Georg Philipp Telemann neve gyakran háttérbe szorul Bach és Händel mellett, kétségtelenül a barokk kor egyik legsokoldalúbb és egyben messze legtermékenyebb mestere, korának legtöbbre tartott zeneszerzője volt (mintegy 800 darabja maradt fenn szinte minden műfajban).

A koncerten a barokk művek mellett a historikus kompozíciós stílusokban jártas, zeneszerzőként is aktív Borsányi Márton barokk stílusban komponált két csembalós, zenekari kíséret nélküli concertója is elhangzik.

Az előadókról

Borsányi Márton (fotó: Horváth Benedek)
Borsányi Márton (fotó: Horváth Benedek)

Borsányi Márton (1984, Budapest) csembalót, continuo-játékot és historikus improvizációt tanult a lipcsei Felix Mendelssohn Bartholdy Zene- és Színművészeti Főiskolán, valamint a bázeli Schola Cantorum Basiliensisben. Tanárai Nicholas Parle, Jesper Christensen és Rudolf Lutz voltak. Érdeklődésének középpontjában éveken keresztül a német nyelvű evangélikus területek XVII. századi billentyűs irodalma állt.

Rendszeresen koncertezik szólóban és kamarazenészként csembalón és orgonán egyaránt, valamint templomi orgonistaként. Tanárként elkötelezett a csembaló- és orgonaoktatás, az organológia, a régizene-kutatás és a csembaló hangszerészet és intonáció területén is. 2016 és 2019 között Grazban, a Zene- és Előadóművészeti Egyetemen tanított. 2017 óta a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, valamint a varsói ISAEM Fesztivál, 2019-től pedig a bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem tanára.

Nagy tapasztalattal és hozzáértéssel rendelkezik mint csembaló-hangszerész és intonációs szakember. E minőségben egyetem, lemezfelvétel és számos egyéni megrendelő számára dolgozott Magyarországon, Svájcban, Németországban és Szlovéniában.

Kovács Katalin (fotó: Szászvárosi Sándor)
Kovács Katalin (fotó: Szászvárosi Sándor)

Kovács Katalin csembalóművész 1979-ben született. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképző Intézetében zongora, a Zeneakadémián csembaló, később pedig Toulouse-ban, a Zenei és táncművészeti Egyetemen (CESMD) fortepiano szakon végezte. Meghatározó tanárai: Csáky Katalin, Gulyás Márta, Wagner Rita, Papp Rita, Horváth Anikó, Jan Willem Jansen és Yasuko Bouvard voltak. Csembalóművészként rendszeresen koncertezik különböző együttesekkel, emellet a Váci Bartók—Pikéthy Zeneművészeti Szakgimmnázium és Zeneiskola csembaló- és zongoratanára.

Lachegyi Imre (fotó: Kovács Zsolt)
Lachegyi Imre (fotó: Kovács Zsolt)

Lachegyi Imre furulyaművész, tanár, a magyar régizenei élet meghatározó alakja, 1966-ban Vácott született. Zenei tanulmányait fúvós hangszereken kezdte, majd 1986-tól a Debreceni Zeneművészeti Főiskola szolfézs—zeneelmélet szakán és az ELTE főiskolai karán ének—zene—karvezetés szakon folytatta tanulmányait, ahol 1991-ben szerzett diplomát. Furulyázni 1986-ban kezdett Róbert Györgynél és Czidra Lászlónál. Második diplomáját a Szegedi Egyetem régizene—blockflöte szakán szerezte 2002-ben, ahol tanára Lőrincz László volt. Már a ‘90-es években saját régizene együttest alapított, valamint kiadta első lemezét J. S. Bach concerto-átirataiból (Bednarik Anasztázia orgonaművésszel), amelyet számos további lemez követett különböző együttesekkel. Szászvárosi Sándorral közösen vezette a Sonora Hungarica Consort régizene együttest, majd megalapította a Sebastian Consortot, amely jelenleg is állandó együttese. Lachegyi Imrét a népzene és improvizatív zene világa is foglalkoztatja; gyakran saját szerzeményeit is megszólaltatja. Saját műveiből készítette 2012-ben Visio c. lemezét, amelyen zenész gyermekei is közreműködnek. Cs. Nagy Ildikó zongoramművésszel lemezre vette Bartók Béla több művét is.

Elnöke a Consort Zenei Alapítványnak, valamint művészeti vezetője az alapítvány által szervezett Börzsöny Barokk Napok régizenei fesztiválnak. Tanári munkássága is jelentős: több, mint két évtizede a váci Bartók—Pikéthy Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola tanára, továbbá tanított a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskolában is. 77 előadási darab furulyára címen kottát adott ki, amelynek célja, hogy hozzájáruljon az alapfokú hangszeres repertoár bővítéséhez. Több évtizedes kiemelkedő művészi és pedagógiai munkássága elismeréseképpen 2014-ben megkapta a Vác Város Művészeti Díját.

Neducza Zalán
Neducza Zalán

Zenei tanulmányait blockflötén kezdte 2013-ban a váci Bartók Béla Zeneiskolában először Jávor Balázs, majd Lachegyi Imre furulyaművész irányítása alatt. A 2023-ban megrendezett X. Országos Továbbképzős Versenyen III. helyezést ért el. Idén szeptembertől a Ward Mária Zeneművészeti Szakgimnáziumban folytatja a zenélést, ezzel párhuzamosan pedig a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója lesz.

Linkek

© MMXXIV Consort Zenei Alapítvány | Impresszum | Adományozás