Szólisták
Sebastian Consort
Váci Palestrina Kórus, művészeti vezető: Galbács Gabriella
Heinrich Schütz (1585—1672) német zeneszerző korának legnagyobb mestere és a zenetörténet kimagasló géniusza. Bach elmélkedő—lírai kifejezésmódjától eltérően Schützöt a szigorú koncentráltság jellemzi. Elsősorban a vokális zene területén alkotott maradandót. Főleg egyház zenei kompozíciók szerzője, de akadnak világi témájú művei is. Gabrielinél és Monteverdinél folytatott tanulmányit követően a XVII. század nagy olasz stílus vívmányait plántálta át hazájába, magasabb művészi ideálok szolgálatába állítva azokat. A velencei mesterek értékes újításait összeolvasztotta a protestáns egyházi zene német szellemével. Stílusa a kristályos letisztulás felé fejlődött. Előszeretettel írt egyházi concertókat — ezek gyűjteménye a Symponiæ Sacræ három kötete is.
A Symphoniae Sacrae első kötete (SWV 257—276), amely 20 latin nyelvű egyházi koncertet tartalmaz, 1629-ben jelent meg Velencében. A német nyelvű második (SWV 341—367) és a harmadik kötet (SWV 398—418) megjelenésének helye Drezda, ideje 1647 és 1650. A mai koncertprakszisban a Symponiæ Sacræ darabjai csak elvétve hangzanak fel, valószínűleg azért, mert igen nagy követelményeket állítanak az előadók elé, s az apparátust tekintve félúton állnak az énekes kamarazene és a kantátaműfaj között. A vegyesen instrumentális és vokális, szóló és kórustételekből álló, oratórikus stílusú mű drámai jeleneteket foglal össze tömör, de döbbenetesen képszerű formában, páratlan ábrázoló erővel és plaszticitással.
A Börzsöny Barokk Napok hangversenylátogatói így kivételes élményben részesülhetnek, amikor a váci Fehérek templomában részletek csendülnek fel e ritkán hallható, csodálatos műből.
