Kismaros

A koncert helyszíne

Ciszterci nővérek Boldogasszony Háza apátsági temploma (Szuttai dűlő)

A település festői környezetben fekszik a Börzsöny lábánál, a Szentendrei-szigettel és a visegrádi Várheggyel átellenben. A település a török kor végéig lakatlan volt, ám 1972-ben a Duna medrébol napvilágra került római, népvándorlás és keresztes háborúk korabeli leletek azt bizonyítják, hogy Kismaros területe már abban az időben is alkalmas volt emberi letelepedésre.

A XVIII. században III. Károly, majd Mária Terézia betelepítéseinek köszönhetően érkeztek a Dunakanyarba a németek, s ekkor alapították Kismarost. A XVIII. század végére kialakult a község kétsoros főutcája, valamint a szőlőművelést jelző pincesor. A falu nevét valószínűleg a szomszédos Marostól kölcsönözhették, amely nevét ekkor változtathatta Nagymarosra (a név latin eredetű, murest, azaz vízparti települést jelent). A homloktornyos, egyhajós templom a falu népének anyagi és fizikai összefogásával 1827-re épült fel. Ezzel kifejezésre juttatták letelepedésük véglegességét és önállóságukat is. Fontos tény, hogy az ideérkezők sokáig zárt etnikumot alkottak, nem keveredtek senkivel. A XX. század elejéig őrizték német anyanyelvüket, szokásaikat és nem utolsó sorban katolikus vallásukat, hitüket, mely a falu erkölcsi életének is meghatározója volt.

A ciszterci nővérek Boldogasszony Háza monostorának kezdete 1955-be, a legteljesebb üldözöttség időszakába nyúlik vissza. Azokban az években azonban az egyházjogi fogalmaknak megfelelő monostoralapításról nem lehetett szó. Teljes körű lehetőség erre először az 1980-as évek végén nyílt: 1987. augusztus 14-én a monostor a Ciszterci Rend teljes jogú tagjává vált, majd 1993-ban apátsági rangra emelkedett, majd 1996-tól a Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának tagja lett. Az apátság akkor még az esztergomi egyházmegyéhez tartozott, ma a váci egyházmegye területén fekszik. Eközben, 1991 és 1999 között épült fel a kolostor új épülete, valamint a hozzá tartozó templom. A kismarosi monostor a kor sajátos igényeinek megfelelően szeretné betölteni azt a feladatot, amit a XII. században behívott monasztikus szerzetesek. Törekednek a liturgia szép, méltó, magyar nyelvű végzésére és azon dolgoznak, hogy a lelki és szellemi élet, valamint az emberek szolgálatának szigete legyenek.