English
Kövessen minket a Facebookon!

Nógrád

Helyszín: katolikus templom (Hunyadi utca 22.) Megközelítés »
Program: augusztus 25. — Voces Æquales »
Vendéglátás »

Nógrád látképe (fotó: Fekete István)
Nógrád látképe (fotó: Fekete István)

Nógrád vármegye egykori székhelye, ez a csodálatos fekvésű, ősi település a Börzsöny keleti lejtőin helyezkedik el. A falu közepén álló várhegyen már a honfoglalás előtt vár állott, majd egy nagyobb hegyivárat építettek az itt élő szlávok. A vár neve a bolgár—szláv novi grad (új vár) szóból származik. A honfoglaló magyarok az országalapítás után a védőművet továbbfejlesztették. Szent István idejében a vármegye névadója és székhelye lett. 1199-ben II. András király Boleszló váci püspöknek ajándékozta a települést, s ettől kezdve a váci püspökök lettek a vár urai, akik vagyonuk és ízlésük szerint erősítették annak falait és építették át a középkor századaiban. Fénykorát Báthory Miklós püspöksége idején élte, az ő nevéhez fűződik a vár nagyszabású kiépítése: árokkal kerítette, új épületeket emelt, s ekkor készült el a ma már csak romjaiban látható öregtorony is, falán a püspök sárkányrendes, három farkasfogas címerével.

1526-ban Szapolyai János kezére került, majd egy évvel később Ferdinánd serege foglalta el. Buda elestének és a török közeledtének hírére a várkapitány, Miskey István gyáván megfutamodott, s ettol kezdve 50 éven át a vár az egyik török szandzsák székhelye lett. 1594-ben Pálffi Miklós és Teuffenbach Kristóf csapatai visszafoglalták az erősséget. Ebben az időben Nógrád egyházigazgatási funkciót is betöltött, ugyanis ez volt a környéken a legbiztonságosabb hely, ahová a váci püspökség ideiglenesen átköltözhetett. Késobb a vár Bocskai István, majd Bethlen Gábor kezébe került, de 1663-ban az Apafi Mihály erdélyi fejedelemmel szövetkezett török sereg ismét ellenállás nélkül foglalhatta el a várat. Ezt követően Nógrád 22 évre újból az ő birtokukba került, ám 1685-ben villám sújtott a lőporraktárba, s ekkor a törökök gyorsan elhagyták.

A településre a XVIII. században felvidéki szlovák családok érkeztek és építették újjá a török megszállás miatt elpusztult falut. A század közepén, Migazzi Kristóf püspöksége idején épült fel a falu Boldogasszony tiszteletére emelt római katolikus plébániatemploma is. A település azonban fokozatosan elvesztette jelentőségét és rangját, a romba dőlt vár pedig egy osztrák főúr birtokába került, és soha többé nem épült fel.

További információ

© MMXI Consort Zenei Alapítvány | Impresszum | Oldaltérkép